Az „Alföld gyöngyéről” sokunknak máris Gyopárosfürdő jut eszünkbe. A gyógyhatású vizek, kikapcsolódás, pihenés, fürdés gondolatai fogalmazódnak meg bennünk.

A fürdő, a medencék sokasága és az ott elérhető szolgáltatások remek időtöltést nyújtanak kicsiknek, nagyoknak egyaránt.

Ugyanakkor a medencék mellett lehetősége adódik a vendégeknek egy közel 100 éves épület megcsodálására is. A tornyot könnyű megtalálni, hiszen ez a park legmagasabb építménye. Már messziről kitűnik a környezetéből. A ma Panoráma Kilátó néven ismert épület régen víztoronyként szolgált. Az utóbbi években alakították át kilátóvá. A víztornyot Szél István mérnők tervei alapján, 1925-ben építették meg. A térség vízellátását biztosított. Az akkor még működő gőzgépek segítségével jutatták fel az ivóvizet a toronyba. A felfelé keskenyedő, párkányokkal tagolt, téglából épült torony eredetileg lapos tetővel készült, de az 1957-es felújításkor csúcsos fedelet kapott. A torony magassága 23 méter és több mint 90 lépcsőfok található benne. A ’90-es években üzemen kívül helyezték a víztornyot. Volt időszak, amikor a lebontását fontolgatták a lepusztult építménynek. De szerencsére összefogásnak, támogatásoknak köszönhetően megmenekült attól. A hét emeletnyi magas épületet felújították, és igaz a régi funkcióját elvesztette, de helyette egy értékes múzeumot rendeztek be a belsejében. A földszinten és a csigalépcső mentén helytörténeti kiállítást láthatunk. A kiállított képek, tárgyak Gyopárosfürdő történetét mutatják be a régi időktől napjainkig, annak több állomását megjelenítve. A régészeti, néprajzi kiállítások emlékeztetnek arra, hogy itt - mielőtt még fürdő lett volna - halászatra, kenderáztatásra, lovak fürdetésére, nád- és gyékényfeldolgozása használták fel a tó vizét. Továbbá láthatunk fotókat, amelyek a nagymúltú fürdőhely történetét elevenítik fel. A kilátó tetejéről pedig csodás látvány nyílik a tórendszerre, a parkerdőre, a környékre.

A nyári strandidőszakban a kilátót a nyitva van. Téli időszakban előzetes bejelentkezés szükséges a megtekintéséhez.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Gemmifer

    Gemmifer, TájGazda

    Novák Szilvia vagyok. Csodálatos vidéken élek egy felvidéki, alsó Garam-menti településen Garamkövesden. Itt torkollik a Garam a Dunába, ami páratlan látványt nyújt akár a partról nézve,

     
  • Tekergő papírcsíkok

    Quilling, TájGazda

    A papírt már az ókori egyiptomiak is nagy becsben tartották. A papír drága volt és értékes, minden egyes milliméterét megbecsülték. Később a technika fejlődésével, a könyvkötészet megjelenésével,

     
  • „Szlovákia legrégebbi műemléke”

    Deáki (szlovákul Diakovce) felvidéki község, a Nyitrai kerület Vágsellyei járásában. A járási központtól mintegy 2 km-re terül el, délnyugati irányban.

     
  • A hagyomány a kézimunkával is éltethető

    A hagyomány a kézimunkával is éltethető, TájGazda

    A Vajadságban, ahol mintegy 300 ezer magyar ajkú ember él, és közülük sokan arra törekednek, hogy az ősök hagyatékát megőrizzék és átörökítsék a jövő nemzedéknek, szívvel -lélekkel teszik a néprajzkutatás,

     
  • A hagyatékok megmentése

    Az ember lelke mélyén visszavágyik abba a környezetbe/közösségbe, amelyből kiszakadt vagy megpróbált hátat fordítani neki a jobbat, a kényelmesebbet keresve. Fejes Endre és felesége Ágnes

     
Ugrás a tetejére