Egy közösség életében a tűzoltóságnak és a tűzoltóknak meghatározó szerepünk van, hiszen ha bajba jutunk, tudjuk, hogy rájuk mindig számíthatunk.

Így van ez Zentán is. A község lakói nagyra becsülik, tisztelik az ott dolgozó önkéntes tűzoltókat. A zentai Tűzoltólaktanya épülete a Tisza-folyótól néhány száz méterre, a belvárosban található. Laktanyájuk egy különleges épület, mint funkcióját és mint külső megjelenését tekintve egyaránt. 1975 óta védett műemlékként tartják nyílván és a vajdasági magyar értéktárba is bejegyezték. Az épület külsején számos érdekességet figyelhetnek meg a turisták. Köszönhető ez a szecesszió és a „magyar” népi építészeti stílusjegyek ötvöződésének. A díszítőelemek aprólékos és finom kidolgozása kiemeli az épületet a városi közegből. Ha gondosan és alaposan megfigyeljük, észre is vesszük ezeket az elemeket, motívumokat rajta. Az épületek homlokzatán megjelenő futó, indázó és egybefonódó vakolatszalagok, lángnyelv-szerű vakolatdíszek, ajtóvasalások mintái, a toronycsúcsok kakasfigurái tükrözik az épület mivoltát; hogy itt található a helyi tűzoltóság. Ezek a kígyózó vakolatszalagok körbefutják az ablakokat, szegélyeket, sőt belefutnak a lábazatba is. A „magyar” népművészeti formák közül pedig a szív és a tulipán formái jelennek meg a falakon, faelemeken.

A zentai tűzoltóegylet múltja 1874-re nyúlik vissza. Az azt követő évek alatt folyamatosan fejlődött, gyarapodott az egyesület. 1900-ra pedig már ki is nőtte az addigi épületét, sőt a felszereléseiket sem tudták már megfelelően elhelyezni, karbantartani. Így felvetődött egy új helyszín megépítése, amely 1904-re el is készült. A kiválasztott tűzoltóság pályatervét Lajta (Leitersdorfer) Béla, zsidó származású építész tervezet. A kivitelezési munkákat Szabó Mátyás végezte, amely mindösszesen 33050 koronába került. Az építési terv kiválasztásánál kiemelten fontos volt, hogy milyen költséggel valósulhat meg az építkezés. Lajta Béla terve minden kritériumnak eleget tett. Hiszen szűk anyagi keretek között, egy a funkcióját teljesen betöltő épületegyüttest alkotott meg. Az elkészült laktanyát 1904. június 29-én adták át ünnepélyes keretek között. A három szerkezeti egységre bontható laktanyán belül a tűzoltóknak több helységet is berendeztek. Tiszti őrszobát, elnöki irodát, parancsnoki üléstermet, szolgálati helyiségeket alakítottak ki. A pihenő helyiségek között legénységi játékterem, könyvár és olvasóterem is volt. Az udvarban kocsiszín, hálótermek, megfigyelő, ebédlő, gépszín, különböző raktárak, szertárak épültek. A hátsó részen, tömlőszárító, fészer, nyolc ló elhelyezésére alkalmas istállót és az ehhez szükséges kiszolgáló helyiségek is kialakításra kerültek.

Közel 114 éves fennállása alatt az épületen átalakítást nem végeztek. Egy kisebb módosítás történt csak. A lóistállót megszűntették, mivel elvesztette funkcióját, amikor 1956-ban egy tűzoltókocsit vásároltak a laktanyába. Így már nem volt szükség a lovas vontatásra. Az elmúlt évtizedek alatt többször felújították és átfestették, de stílusában nem változtattak rajta semmit.

 

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Gemmifer

    Gemmifer, TájGazda

    Novák Szilvia vagyok. Csodálatos vidéken élek egy felvidéki, alsó Garam-menti településen Garamkövesden. Itt torkollik a Garam a Dunába, ami páratlan látványt nyújt akár a partról nézve,

     
  • Betyárkodás a bácskai Ludason

    Október elején igazi betyáros hangulat vette birtokába az Észak – Bácskai homokvidék egyik kis települését, a magyar határhoz közel eső Ludast. Ugyanis kilencedik alkalommal rendeztek Betyárnapot

     
  • Szabó Júlia ajándékai

    Csiliznyárad felvidéki község a Dunaszerdahelyi járásban. Járási székhelyétől mintegy 18 km-re, a Csilizközben fekszik. A trianoni békediktátumig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásának része volt,

     
  • Storcz Botond a kolbászfesztiválon

    Rióban az aranyakat, Békéscsabán a kolbászokat számolta. Kollégák jelentették, hogy a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya Storcz Botond, a békési kajak-kenu klub vendégeként

     
  • Csanád-Arad-Békés vármegyék találkozási pontja

    Csanád-Arad-Békés vármegyék találkozási pontja, TájGazda

    A hely több irányból is megközelíthető, az útról irányjelző táblák mutatják merre is haladjon tovább a turista. Kerékpárral és jó időben autóval is könnyen megközelíthető az emlékhely.

     
Ugrás a tetejére